MALCOLM MCLAREN [Impresszárió, ruhaüzlettulajdonos, menedzser. a New York Dolls nem hivatalos menedzsere és ruhaszállítója. A Sex Pistols, a Bow Wow Wow és Adam Ant menedzsere.]: A Dolls tagjai számos alkalommal bejöttek a boltomba, amikor Londonban jártak, és teljesen ki voltak akadva, meg voltak döbbenve akkoriban a bolttól, mert New Yorkban nem létezett semmi hasonló. New Yorkban senki nem árult akkoriban egy konkrét helyen rock and roll kultúrát ruhák és zene formájában.
És az üzletnek, ami a Sex nevet viselte, határozott ideológiája volt, nem valaminek az árulásáról szólt, hanem attitűdteremtésről. Nem valami kurva középutas csicsa-bolt, távolról sem.
A Dollst talán egy két évvel azután kezdtem menedzselni, hogy Angliába jöttek. Ez volt az ürügye a New York-i felbukkanásomnak. Úgy értem, még csak nem is volt okom rá, hogy ott legyek. Azért mentem New Yorkba, hogy elmeneküljek Londonból. Egyszerűen unatkoztam, abszolúte unatkoztam. Mármint mindannyian menekültünk, az ember félig-meddig azért ártja magát a popkultúrába, hogy eljöjjön Angliából, haha.
A New York Dolls olyan kaland volt, amiben részt akartam venni, aminek révén világot akartam látni. Eszközt jelentett az utazáshoz. De már elég korán elkaptam valami nemi betegséget, ami meglehetősen gusztustalan volt, én meg úgy gondoltam: „Ó, New York mocskos egy kissé.”
Csináltam egyre csak tovább, de a New York Dolls körül hemzsegő lányok mindenféle átkozott nyavalyát terjesztettek, így aztán az ártatlan szórakozásnak hirtelen annyi lett. Hirtelen szörnyen paranoiás lettem, és kénytelen voltam más szemmel nézni rájuk. Tudod, valamiféle külföldi gondolkodásmóddal: „Bassza meg, ezek az emberek undorítók.”
PETER JORDAN [A Neew York Dolls ideiglenes basszusgitárosa]: Malcolm röhejes volt. Olyan dolgokat mondogatott, hogy: „Ó, az áldóját!” Egyszer lementünk a strandra, és FELVILLANYOZÓ volt Malcolmot a strandon látni! Tisztára üde és hamvas volt, nyakig felöltözve azokba a kurva göncökbe! Megkérdeztem: „Malcolm, minek van rajtad az a kurva cipő meg a zokni? Floridában vagyunk a strandon!”
Mire Malcolm: „Ó, Pete, le fogtok égni. Le fogtok égni.”
Erre én: „Malcolm, ez a strand, baszd meg, kijössz ide, magadra kened azt a kurva krémet, és nem fogsz leégni.”
Mire ő: „Ó, nem, nem.”
****
MALCOLM MCLAREN: Azt hittem, azért szállnak ki [a New York Dollsból], mert utálják a zenekart, és azt hiszik, nincs rá igazi esély, hogy Tampában sikeresek legyenek.
Ez persze egyáltalán nem volt igaz. Igazából vissza akartak jutni New Yorkba, mert ott könnyebb volt heroint szerezni. Annyira naiv voltam.
****
MALCOLM MCLAREN: Klassz volt Louisianában furikázni – habár összeszedtem egy újabb adag nemi betegséget, amitől megint kiakadtam. Úgy gondoltam, hogy ez az egész kibaszott ország tele van nemi betegekkel, én meg ott vagyok – elveszve – a New York Dolls maradványaival meg egy újabb adag nemi betegséggel, és igyekszem visszajutni New Yorkba.
Innen idézve: Legs McNeil – Gillian McCain: Please Kill Me – A punkzene cenzúrázatlan története (Cartaphilus Könyvkiadó, 2009., fordította: Tomori Gábor)