A kamionsofőrök mellett a rockzenészek az országutak első számú vándorai. Beszáguldozzák az egész országot, mert Békéscsaba után rendszerint Sopronban lép fel az együttes és fordítva! S mint az autósoknak általában, nekik is a kivilágítatlan kerékpáron közlekedők a fő közellenségeik. Pék a roadok egyik doayenje nemes bosszút vett az állandó rettegésért. Télvíz idején az utolsó pillanatban tudott megállni az úttesten keresztben fekvő részeg kerékpáros előtt. Biciklijével együtt feltette a zárt teherautóra, s 80 kilométerrel odébb lepakolta.
Bizonyára jót csodálkozott a fickó, amikor kialudta mámorát: hogyan sikerült neki tökrészegen, a jeges úton, két óra leforgása alatt 80 kilométert lehajtania?!
****
Mihály Tamás az Omega együttes tagja lakást cserélt, s mintegy ráadásként a régi lakásban hagyta egyik régi gitárját. A cseretársak kamasz gyereke roppantul megörült a muzeális értékű hangszernek, s mindjárt neki is fogott a hasznosításának. Szomorúan kellett azonban tapasztalnia hogy érces futamok helyett csak brummogó hangok jönnek elő az ujjai alól.
Így van rendjén, vigasztalta a papa, hiszen ez basszusgitár! – Ja, csak basszus! – mondta nekikeseredve a gyerek, s máris kezdte szétszedni. Azóta egy cinke lakik benne az erkélyen.
****
1969-ben a négytagú Sakk Matt együttes Sashalmon, egy bálon játszott. Természetesen itt sem tagadta meg magát: Jimi Hendrix- és Cream-számok alkották a repertoárt. (Igaz, hogy rengeteg rock and roll dalt is tudott, ezek közé csempészte be a progresszív számokat.) A közönség éjféltájt már kapatos volt, s lassan a rendezők is azok lettek. Az egyik Cream-nóta végén a legtestesebb rendező meglehetősen részegen, de fenyegető pózban felment a színpadra, s egy kis csűrdöngölőre próbálta rávenni a négy zenészt. A közönség izgatottan figyelte a színpadi eseményeket. A másodgitáros Tátrai Tibor mentette meg a helyzetet. Közölte a rendezővel, hogy kihívja egy szkanderpárbajra, és ha a rendező nyer, tánczenét játszanak akár reggelig, de ha ő, akkor maradnak az előbbi dalok! Tátrai több évig bokszolt is, de ezt nem tudta a behemót rendező. Óriási vihogások közepette fogadta el a kihívást. A zongorát nevezték ki versenypályának, arra támasztották a könyöküket. Az eredmény: rövid harc után a Sakk Matt reggelig játszotta a Cream- és Hendrix-szerzeményeket.
****
Az akkor még nőtlen Muzsikás-legénység egy közismert üdülő tél végi és hét végi gálaműsorára volt hivatalos. A szálló igazgatója kitörő örömmel fogadta érkezésüket, a gáláns kalandokról álmodozó fiúk meglepődtek kissé, hogy ilyen gyorsan és ily módon teljesül kívánságuk. Az igazgató ugyanis bevezette őket a szállodai szobájába és ennyit mondott: „Hatig itt nyugodtan hangolhattok, s utána jönnek a kúrások!”
Rövidesen kiderült azonban, hogy a szálló télen gyógyszállóként működött. S a gyógyító kúrán résztvevők alkottál aznap este a koncert közönségét.
****
Komjáthy Györgyhöz gyakran érkeznek levelek a kívánságműsorok kapcsán. A hallgatók sokszor csak a fülük nyomán írják be kedvenc dalaik vélt címeit. Egy levélből: „Játsszák le a Köss egy sárga szalagot a vén hölgy derekára című dalt” (A vén tölgy helyett.) Egy másik kérés: „Szeretném azt a Bach-szerű feldolgozást hallani a Pokol 3 zenekartól.” (A Procol Harum értelmetlennek tűnt a hallgató füleinek.)
****
Egy sikeresebb Edda-koncert előtt Arató András, disc-jockey így konferálta be az együttest: „Öt betű! Mondjátok utánam!” – s közben a kezét felemelve, ő is számolta a betűket. E. D. D. A. – kiáltotta sorban egymás után és négynél – a közönség kacagása közben – még csodálkozott is, hogy az ötödik ujjára már nincs szükség.
Innen idézve: Anekdoták a hőskortól napjainkig 1. Írták: Both Erzsébet, Csontos Tibor, Czippán György, Kapuvári Gábor, Környei Attila, Sebők János, Seres László, Szántó Péter, Tardos Péter, Tőrös István és Zoltán János. Ifjúsági rendező iroda, 1986.