Ezzel a névvel dr. Erdős Péter illette Galla Miklóst, aki […] a nyolcvanas években mint kezdő popújságíró tűnt fel, ebben a minőségben gyakran megfordult a Hanglemezgyártó Vállalatnál is. Akkoriban rendkívül vékony, szinte betegesen sovány alkatú fiatal fiú volt, cikkeivel nem igazán lopta be magát Erdős szívébe, aki e két dolog okán találta ki a „felnevelt köldökzsinór” kifejezést, mondván, hogy a születéskor az orvosok tévedésből a gyereket dobták ki, helyette a szülők a köldökzsinórt nevelték fel, ebből lett a Galla. A popújságírói pályafutás mellett a fiút zenei ambíciók is fűtötték, ezért megalakította a GM 49 nevű újhullámos zenekart. Akkoriban már több könnyűzenei szerkesztőség működött a Hungarotonnál például a „Start” márka, ennek révén Galláék több alkalommal lemezen is bemutatkoztak a közönségnek. […]
Akkoriban, az Erdős által fémjelzett ősidőkben a „köldökzsinór” bizonyára nem tudta, hogy milyen pejoratív minőségben tartják őt számon a lemezgyárnál, meg azután értelmes, tehetséges, ambiciózus ember volt, így lett belőle valaki azok után – sőt annak ellenére –, hogy popújságíró volt.
Galla Miklós pályafutását egy másik komoly hátrány is nehezítette: iszonyodva félt a kutyáktól. Valahányszor tárgyalni jött a lemezgyárba, előtte, bebiztosítandó magát, megkért, hogy kutya ne legyen a közelben. Eleinte nem értettem, hogy miért pont a kutyákkal hozakodik elő, de később egy Generál-történet sejtetni kezdte velem, hogy itt egy súlyos mentális problémáról van szó.
Az együttes lengyelországi lemezfelvételén ott volt Galla is mint angol nyelvi rektor. Varsóban hatalmas hó volt s az egyik éjszakai felvétel után mentek hazafelé a szállodába, mikor a keskeny, hóba vájt úton szembe jött egy hatalmas kutya. Se előre, se hátra! Miklósunk az oldalsó irányt választotta: hómaróként hatalmas sebességgel bekaparta magát a hóba.
Egyszer én is megszegtem előzetes ígéretemet: hazug módon azt mondtam nem lesz az irodában kutya. Ott nem is volt de a szomszéd szobában a kolléganők kényeztettek egy fenevadat: az akkor ötéves és 7 kilós aranyos kis uszkár kutyámat, aki életében még nem bántott senkit. Galla el, Jackie kiengedve. Ez mind semmi! A felvonónál másodpercekkel kerülte el a másik őrületes veszedelmet: jött Fábry Sándor az ő uszkár kutyájával.
Galla Miklós végül – minden kutyakalandot megúszva – felnőtt, és ahogy szólás mondja, „megemberesedett”. Ma már külső megjelenésén sem a kutyafóbia, sem a köldökzsinór mivolt nem észlelhető, ezért még a legrosszabb májú, kutyatartó popmenedzser se tehetne rá gonosz megjegyzéseket.
Innen idézve: Wilpert Imre: Dübörög a basszus – Egy popmenedzser emlékiratai. Duna Könyvkiadó, 2007.