Nem erre baszik a magyar

Amikor hívott a 100 Folk, megittunk vagy száz üveg sörüket. Sorolták az adatukat. Harminc buli egy hónapban, töméntelen pénz. A sör elfogyott, mi meg el... Nem érdekelt... A RICÉ-ben nagyon jó lett minden. Még a Syriusnál is jobb. Barátok voltunk. Tökéletes emberi kapcsolat. Hat évig együtt szilvesztereztünk. Pénzről soha szó se esett. És ez nem egy régi történet a hatvanas évekből. Pénz? Egyszer megyünk föl a Miklóskához, látjuk, hogy egy kiflivel esznek két kefirt. Mi van? Fogyókúráztok? Nem, csak már nincs semmi pénz. Na, másnap már párizsival, vajjal mentünk. Volt lóvé, dolgoztunk a nyomdában... Kezdtük szervezni a dolgokat. Szemmel tartottuk a vetélytársakat. Akkor az Eddának jött föl a csillaga. Mindig érdeklődtünk. Bementünk a művelődési házakba, figyeltük, hogy szerveznek, fogynak-e a jegyek. Minden koncertre pontosan fölkészültek. Megnéztük a színpadot, bejártuk a terepet. De ha vigyázni kellett, ott voltunk. Nem löktük lefelé sohase a srácokat. Csak finoman nyomtuk vissza. Nem kértünk rendőrséget; ifjúgárdistákat. Az olyan snassz lett volna. Mi ketten garantáltuk, hogy nem lesz baj. Sose fogtunk mellé. Egyszer Nyíregyházán a sóstói stadionban szóltunk, hogy kevés lesz, ami a színpad előtt van. Valami sínek fogták volna vissza a közönséget. Mondták, hogy elég volt a Karthagón, az Eddán, Piramison, az elég lesz a BEATRICÉ-nek is. Na nem volt elég. Nekünk kellett megfogni a srácokat…

A színpadra először mi érkeztünk. Csináltuk a hangulatot. Mondtuk a srácoknak, hogy még három perc van hátra, a nyugalomig. És hogy a másik Simon is én vagyok…

Ezt állítottuk mind a ketten. Közben a Vedres Józsi szalagról nyomta a Schneider Fánit. Az indító dal közben integettünk egy hatalmas biztosítótűvel. Óriási tömeg. A szám óóriási... Egyszer valami erdei színpadon nyomultunk. Az elején alig voltak, azt hirtelen mintha megindult volna az erdő. Az előttünk lévő csapat a Hobó volt... A Földes szokása szerint kezdte azt a kevés közönséget oktatni. A maga modorában. Mondtam neki a szünetben, hogy ne tanítgassa ezeket a csávókat, nem így kell velük beszélni. Majd ahogy a Nagy Feró... Vége lett a Hobónak, és abban a pillanatban az erdőből, mintha meg lett volna szervezve, kizúdult legalább kétezer ember... Akár valami filmforgatáson... A Földes nem akart hinni a szemének. Csak aztán derült ki, hogy az erdő mögött volt az állomás, és éppen befutott egy vonat…

Van-e valamilyen betegségetek, ami a roadmunkához kapcsolódik?

Nincs. Mi súlyemelők voltunk, jól bírtuk. Még a piát is. Bár már nem tudunk annyit meginni, mint régen. Egyszer Baronits Zoli kiszámította, nyolc hónap alatt elittuk egy-egy kocsi árát. Persze akkoriban még olcsóbb volt az autó… Ja, a pia is.

****

Nem tudom, mi az, hogy egypetéjű, de az biztos, hogy tök egyformák vagyunk. Gyerekkorunkban mi magunk sem tudtuk megkülönböztetni egymást. Időnként bele kellett néznünk a másik szájába, merthogy a fogunkon van valami különbség. Anyánk is így csinálta, tőle láttuk... Nem hoznak itt semmi piát? Én az István, ő meg a Jocó. Igen, Ő a bajszos, István. Nekem most nincs bajszom. Nyomdász a szakmánk, hatvanhétben szabadultunk. Jártunk Liversingre, és elkezdtünk segíteni a Vas Lacinak, csak azért, hogy ingyen bemehessünk. Meg voltak elégedve velünk... A Liversing nagyon jó kis zenekar volt, jöttünk velük egyszer haza vidékről. Éppen április harmincadika volt... Megállított a rendőr és nagy okosan megkérdezte, hogy ugye fölvonulunk másnap. Meg akart győződni a hosszú hajúak pártállásáról. A testvérem beszólt, hogy mi majd inkább másodikán vonulunk föl. Mert akkor kevesebben lesznek, nem kell úgy lökdösődni! De nem értette a viccet. Hiába, akkor az emberek még nem voltak annyira iskolázottak, mint manapság... A zenekarban Pataki volt a nagy show... Egy piros Caprival járt akkoriban. Az volt a vége a bulinak, hogy egy road fölment a színpadra és elkezdte szétszedni a cuccot. Az orgonának is kicsavarták a lábait, lerakták a földre. Mire a Pataki előszedett valahonnan egy kis kerti kapát és azzal folytatta. Fapofával. A kapa hegyével ütögette a billentyűket. Hatalmas siker, mondanom sem kell. Eszelős show. Ingyen roadoltunk, volt, hogy mi fizettük az ebédet. Igazi roadok hetvenegyben lettünk. Már a Syriusnál. Amikor megjöttek Ausztráliából. Akkor is mi fizettük az ebédet.

Szolidaritási Rockfesztivál, Budapest, 1978. október 15. Zenél a Török Ádám és a Mini, a P. Mobil és a Piramis. Részlet Kőbányai János elszállt beszámolójából (Beatünnep után. Gondolat Könyvkiadó, 1986.)

Rockinform: A ’70-es évek végén a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Bors Jenő és dr. Erdős Péter nevével fémjelzett időszakában Erdős kijelentette, hogy „Három éven belül Világsztárunk lesz!” Szerinted miért nem lett?

Mándoki László (Leslie Mandoki): Az általad említett két gazember miatt nem jött össze. Vegyük csak a Syrius együttes esetét. Ha az Ördög álarcosbálja című albumukat meghallgatod, meg mondjuk egy akkori Blood, Sweat & Tears lemezt, vagy Jethro Tull albumot, hallhatod, hogy akkoriban Magyarország volt a világszínvonal. Vagy éppen előtte járt. Ez a két ember eldöntötte, hogy majd ők megmondják, ki futhat be és ki nem. Nekem ezt maga Erdős mesélte el, hogy „Nem mehet ez így apukám, a Syriust megszüntetjük, jött egy felkérés az imperialistáktól, majd kiküldjük a Locomotívot, mert őket szeretjük” ...szóval ezek a „szakemberek” a nagy reménységeket, mint a Syrius, vagy akár Demjén Rózsi egyenesen kinyírták. Nem kellett volna támogatni őket, csak hagyni, hogy járják a saját útjukat. De nem! Ezek a művészek mások voltak, eredetiek, marha jók, önerőből is hatalmas karrier várt volna rájuk. Nehogy azt gondold, hogy leszólom az LGT-t, ők mindig jól levették az aktuális külföldi divatirányt. De közben hatalmas eredeti lemezek is születtek magyar zenekaroktól. Erdős kijelentette a Syrius korszakalkotó, korábban már említett lemezéről, hogy „Nem erre baszik a magyar!” Bors Jenő azzal takarózott, hogy öt csak a klasszikus zene érdekli, Erdős meg azt hajtogatta, „Tudod. én ehhez nem értek én botfülű politikus vagyok! ” Nem csoda, hogy sok zenész próbált volna inkább külföldön szerencsét, de ez csak keveseknek adatott meg.

Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban

1. Belépés csak 18 éven felüli fiúk – nyakkendőben, világos ingben, zakóban – és 16 éven felüli lányok részére.

2. Vászonnadrágban a belépés tilos.

3. Kiutasítást eredményeznek a következő kihágások: ízléstelen táncolás. Nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más feltűnést keltő viselkedés.

1/ Eljött volna-e Ön erre a hangversenyre, ha nincs bérlete?
a/ igen
b/ nem

2/ Szereti-e általában a modem zenét?
a/ érti és szereti
b/ nem érti, de szereti
c/ érti, de nem szereti
d/ nem érti és nem szereti
Ha nem érti:
e/ szeretné megérteni
f/ nem is akarja megértem

3/ Kérjük, soroljon fel néhány olyan modem zeneszerzőt, akinek alkotásai kialakították az előző kérdésre válaszolt véleményét. Kérjük, írja nevük mellé a 2/ kérdés vonatkozó betűjeleit!

4/ Ha korábban nem szerette, vagy közömbös volt Önnek a modern zene, változtatott-e rajta ez a hangverseny?
a/ közelebb hozta Önhöz
b/ nem változtatott
c/ még jobban eltávolította

5/ Kérjük, rangsorolja 1-től 10-ig azokat a modern komponistákat, akiket kedvel!