Mick Jagger is gyakran beugrott a Cavendish Avenue-ra, Paul és Mick gyakran egyeztettek, nehogy a Beatles és a Stones egyszerre jelentessen meg kislemezt, és rontsa egymás esélyeit a slágerlistákon. Miután Marianne Faithfull 1967 januárjában Mick kedvéért otthagyta John Dunbart, és a Marylebone Roadra, a Harley House-ba a Regent’s Park Paul házával szemközti oldalára költözött, gyakran ugrottak fel kettesben Paulhoz.
MARIANNE: Gyakran jártunk nála, arra viszont nem emlékszem, hogy ő is jött volna hozzánk. Mick állandó kényszert érzett, hogy járjon hozzá, mert ő volt a nagy Paul McCartney, akit illett meglátogatni. Izgatott, hogy Mick mit gondol róla. Szórakoztatott, ahogy néztem őket. Folyton rivalizáltak. Természetesen nem Paul, tőle távol állt az ilyesmi, hanem Mick. Ő aztán folyton próbálkozott. Mulatságosak voltak, mintha tévévetélkedőt nézne az ember.
Mick ideje nagy részét az emeleten, a zeneszobában töltötte.
PAUL: Szerintem Mick Jaggert én szoktattam rá a füvezésre a Cavendish Avenue-n, fenn a zeneszobában, ami azért vicces, mert mindenki fordítva gondolná a dolgot.
Paul ezzel a tettével a folytonosságot biztosította a hatvanas évek brit, valamint a negyvenes-ötvenes évek amerikai beatgenerációja között, hiszen Mick Jagger tőle tanulta a füvezést, ő maga Bob Dylantől, aki Al Aronowitztól, Aronowitz Allen Ginsbergtől, aki viszont Puerto Ricó-i tengerészektől 1945-ben New Orleans valamelyik kuplerájában.
Innen idézve: Barry Miles/ Paul McCartney: Many Years from Now. Fordította: Lénárt Levente. A fordítást ellenőrizte és szerkesztette: Bajtai Zoltán. Cartaphilus Könyvkiadó, 2009.