Nem erre baszik a magyar

„Úgy gondolom, a punk rock remek színház volt, és nem mondanám teljességgel pocséknak. A zene teljesen esetleges volt, mint háttérzene. Látni is kellett, ami történik. Nekem egy kicsit túlságosan imázsközpontú. Akár az 1960-as években: »Ráadjuk erre a bandára ezeket…

Keith nem a zenekarral, hanem a saját kíséretével utazott, melynek legfőbb összetartó ereje a heroin volt: Anitával, Marlonnal [a fiúkkal], egy dajkával, Bobby Keysszel. Valahányszor átkeltek egy országhatáron, kötelező jelleggel átkutatták őket. Hivalkodó megjelenésük és…

A Sticky Fingers készítése 1970 nyarán fordulópontot jelzett Richards pályafutásában. A Sticky Fingersen szereplő „Brown Sugar” és „I Got the Blues” kivételével, saját bevallása szerint, ekkorra megírta valamennyi kedvenc Stones-dalát. 1990-ben ezeket nevezte…

Egy szemtanú szerint Anita [Pallenberg] a klasszikus, tizenhetedik századi, faburkolatú szalonokat a „marokkói hasisbarlangok mintájára” alakította át. A ház egy hippi álomkégli lett. A trippek helyszínéül az első emeleti fogadószoba szolgált, ahol két óriási…

Néhány londoni zenekarral is megismerkedtek. Akkoriban nem ment ritkaságszámba, hogy egy-egy műsorban öt-hat különböző stílusú műsorszámot is összegyűjtsenek, így elég sok időt töltöttek a kulisszák mögött a többi, sorára váró fellépővel beszélgetve. A klubokban is jó…

 Mick Jagger is gyakran beugrott a Cavendish Avenue-ra, Paul és Mick gyakran egyeztettek, nehogy a Beatles és a Stones egyszerre jelentessen meg kislemezt, és rontsa egymás esélyeit a slágerlistákon. Miután Marianne Faithfull 1967 januárjában Mick kedvéért otthagyta John Dunbart,…