Elsőre indíthatnánk egy kiadós szánalomhadjáratot és intézhetnénk a köz felé tyúkszarszedési felhívást is, de ezúttal eltekintünk tőle. Az Index és a Matula Magazin utáni legszórakoztatóbb magyar portál, a Kuruc.info ganajmerésügyileg ma ugyanis alaposan kitett magáért egy, a profilunkba vágó témával. A maga derűt keltő stílusában kifogásolta ugyanis a győri Bloose Broavaz cserkészbrigád osztályfőnökének, az „élő szénhidrátreklám”-nak, Tibbahnak egy klipjét, amiben közreműködik a hasonképp szimpatikus Csicskafinuccsi meg pár noname arc is. A jobb sorsra érdemes Deego szerencsére (ha jól láttuk) csak pomponlány szerepben tetszeleg a kölcsönverdák egyikének dőlve.
Övék tehát a Nem Erre Baszik A Magyar blog első Fospumpa Díja a maga kétfunkciós tárgyi valójában. Az egyik ugyenemdebár, a szék(ki)rekesztő néven nevezett jóság, a másik pedig a markolatos fele, aminek a használata ugyanezzel a végeredménnyel jár, viszont közben a prosztatát is eredménnyel masszírozza. És nem csak egyszer, hanem sokszor, egészen a teljes amortizációig koptatható.
Most, hogy már kitúrtunk a hegyormosan nagy orrunkból annyi fikát, hogy legalább az egyik bőszen szelel, térjünk rá a bloggerkedésünk sokkal örömtelibb részére. Ebben több, igaz magyar embereknek szóló mondanivalójú nóta csendül fel. Olyanok, amelyekben elnyomja a neurózisködös, pesszimista, és az alkoholizmus tengerének aljára a zsilettpengéért már virtusból is alászálló magyar népnemzeti karaktert a férfiúi agyba hormonfröccsöt nyomó kúrhatnék, gerjessze azt pinaszag vagy éppen végbélaság.
Az első nótára ráadásul már a messzi külföldi is felfigyelt. Az amerikai Modest Mouse zenekar ittjártakor lefülelte a zsödiális dallamokat, majd beült az időgépbe, visszateleportálta magát az ezredforduló évébe és tokkal-vonóval lenyúlta a Tiny Cities Made of Ashes című számában. Na tessék, megint egy olyan, mint amikor a The Skorpióék honosították a Zöldhajú leányanyát! Hát ne legyen így frusztrált, majd depressziós a magyar?! Hát ne! Van itt még a bugyellárisban virgoncsággal elegyes kreativitás dögivel. Lásd alant és alantabban. Ilyen felvillanyozó, buzdító erejű nóták kellenek a magyarságnak, mint ez a Baszni, baszni, hogy a demográfiai bomba nem az, hogy ne szóljon majd évtizedek múltán akkorát a seggünk alatt, hanem hogy besüljön.
Hogy kik ezek a Trafótöltelékek a Teremtő 2009-es évének második havában, ott is az első szombaton, számszerűleg 7-én? Az énekes az az Inkei Bence, aki a már említett Matula Magazin alapító négyesének egyike, illetőleg az Origo és a Quart egyik magasan jegyzett zenefelelős írástudója. Két profi indie-rocker is a tagságot erősíti. Mikor nem a tinilánykedvenc The Moogban tinilánykedvenckednek, akkor itt vegyülnek a haverok közé: Dauer Boy klimpíroz, a másik csávó meg pönget. A klarinétosról az a szóbeszéd járja, hogy nagy Woody Allen-fan, állítólag a bal bicepszére tetovált W. A. monogram is erre utal. A dobos kiléte viszont talányos. Egyesek szerint csak azért került be a zenekarba, mert a magyar Big Brother első évfolyamában szereplő militáns kopaszának, Pongónak valami rokona, Inkeiék meg heccből akarnak vele egy duettet valami jó németeschen menetelős ritmusra. Hogy a románc beteljesedése után is maradhat-e a srác a zenekarban, az csak azon múlik, hogy sikerül-e eléggé összemelegedniük egymással. A Három férfi egy duplaágyban című opuszt és egy 2005-ös fellépésen felcsendülő dalt hallva, úgy véljük, nem lehet gond vele a közeljövőben sem:
Az igazi magyar ember arról is jól megismerszik, ha közelről megfigyeljük, akár önmagunkon is, hogy magasról szarik bele a „politikai korrektség” pipiskedős idiotizmusába. Inkei a dal felkonfjában a közönségnek neki is szegezi a kérdést, hogy szívesen látnák-e a törököket az EU-ban, mire az ott bulizó hazafiak illően ki is nyilvánítják, hogy mennyire rohadtul nem. Jöjjön is a videó, alatta a dalszöveg, hogy együtt lehessen üvölteni a YouTube-bal.
Gyrost árul a sok török tapló,
Ali Baba s negyvenezer rabló.
Eladó a baklava, a siskebab,
De a hátad mögött csak egy ratyi csicska vagy!
150 év őbelőlük épp elég,
Feladjuk az elveinket ételért.
Mert nekünk Mohács helyett gyros kell,
Torkig leszünk a fekete levessel!
Úgy hallottam, hogy Isztambulban kilóra mérik a szultánfaszt!
Úgy hallottam, hogy Isztambulban kilóra mérik a szultánfaszt!
Visszajöttek magyarokat etetni,
De a végén nem mi fogunk nevetni.
Most Berlinből törnek be Bécsen át,
És újra vér nélkül veszik be Budát.
Nem kell ide törökfürdő, mecset, se dzsámi,
Volt itt elég török pasa, dervis és szpáhi.
Ne hagyjuk, hogy szívják a vérünket:
A müezzin elfüvezi a pénzünket!
Úgy hallottam, hogy Isztambulban kilóra mérik a szultánfaszt!
Úgy hallottam, hogy Isztambulban kilóra mérik a szultánfaszt!
Szóval máma erre baszik a magyar. De főleg a címbéli refrénű Népi Papa és a Haverok dalra, ami innen letölthető. Ja, és köszönet söcsönek a beajánlásukért.