A házam átalakításával foglaltam le magam. Lassanként olyan cigányos ópiumbarlanggá változott, amilyennek elképzeltem. A berendezők mindent átfestettek, valamennyi helyiségben a sötét színek domináltak. A konyha mély erdőzöld volt; a kedvenc drogos fürdőszobám fekete lett. Egy másik szobát éjfélkékre festettek, a nappali pedig mélylila színt kapott. Volt egy szépia árnyalatú szoba is, az teljesen úgy nézett ki, mintha egy régi westernfilmből emelték volna át. Megvettem magamnak az első kocsimat, hogy legyen mivel eljárnom az új házamból. Egy Honda CRX volt – mindig ilyen kocsival jártam –, kívül-belül fekete.
Akkoriban eléggé elszálltam. Emlékszem, egyszer odamentem, hogy a vállalkozóval megbeszéljem a fürdőszobám átalakítását. Úgy gondoltam, közvetlenebbé válhat a kapcsolatunk, ha felszívunk együtt pár csíkot.
Ott álltunk a fürdőszobában; sorra mutogatta, mit kell megcsinálnia.
- Igen, igen, nyugi, haver – mondtam. Lehajtottam a vécé fedelét, és kiraktam négy csík kokót. – Akarsz egyet?
Látszott rajta, hogy eléggé kényelmetlenül érzi magát. – Nem, kösz. Melózom.
- Oké, semmi gond – mondtam. – Akkor a tied is az enyém lesz.
- Meg hát, ugye, még csak nyolc óra van. Reggel – mondta bocsánatkérő mosollyal.
Abban a pillanatban tökéletesen olyan klisészerű nyomorult voltam, amilyennek az emberek a rocksztárokat tartani szokták. Szeszélyes eszementnek tűnhettem.
****
Volt még néhány hetünk a négy koncert előtt. Mint mindig, amikor volt pár szabad napom Los Angelesben, belevetettem magam a vadulásba. Egyik este átjött Lars Ulrich és James Hetfield, a Metallica két tagja, és valami őrületes bulizást rendeztünk. Sally [Slash aktuális csaja, vagy milye] is ott volt, és emlékszem, volt egy lánya, akit James meg akart dugni; megengedtem neki, hogy bevigye a hálószobámba. Egy darabig ott voltak, aztán be kellett mennem valamiért, ezért óvatosan beosontam, és láttam, hogy James éppen a csaj szájába veri. Ott állta az ágyon, a falhoz csapdosta a csaj fejét, és közben azzal a mennydörgő hangjával azt nyögdécselte: „Így jó lesz! Így jó lesz! Igen! Így jó lesz!”
(Idézet innen: Slash with Anthony Bozza: Slash, Cartaphilus Könyvkiadó, 2008., Szántai Zsolt fordítása)
