Kozma Gábor talán utoljára 1969-ben volt képben a magyar popzenében. Szerencsére legutóbb 2007-ben szennyezte zenei cikk-kel a vasi újságírást a szombathelyi Soundclash Fesztiválon kapcsán. Ebből, a Vas Népe nevű lapban megjelent írásból azonban még évek múltán is mókás idézni. Már a címe is beszédesen együgyű: Hang, jegyekkel.

A Zaporozsec (vagy ahogy a szerző becézi: Zapi) énekes-gitárosáról: „Csaknem mindent tud ezen a műszeren, amit tudni kell, s még azt is megengedi magának, hogy a számok közben kísérletezzen (ha bejön egy új motívum, elmosolyodik és hajrá).”

Uramisten, ez az akkoriban 15 évesekből álló zenekar frontembere fogta a „műszerét” (ez is már milyen béna lazáskodás) és nekiáll ottan a beatzenéjük közben kémiaórázni! Aztán a koncert előtt benyalt bélyeg hatni kezd és rákattintja egy olyan motívumra, ami annyira bejön neki, hogy el(me)mosolyodik és berántva magával a Csodaországba a trió másik két tagját is, 20 percig dzsemmel a zenekar.

Superbutt. „Zenéjük behatárolt, itt nincs nagyon líra és margaréta virágszál, de van égzengés, fémhang, sikoly.”

Kozma Gábor agya zeneileg behatárolt, olyan kétállású kapcsoló, ami vagy a „líra és margaréta virágszál” vagy az „égzengés, fémhang, sikoly” felé pattan. Vagy dobozgitáros hippi, vagy nem dobozgitáros hippi lehetsz, ha rólad ír. Vagy ahogy hajdanán a kommunisták mondták: Aki nincs velük, az ellenünk van.

Metrosurfing. „Nos, kérem, a legfinnyásabb blues-zártosztály-elefántcsonttorony rockerek is elismerően bólogathatnának a csapat teljesítménye hallatán, ha hallanák.”

„A legfinnyásabb blues-zártosztály-elefántcsonttorony rockerek!” Jó az anyag, mi, Gáborkám? Hallanád, ha hallanál, hogy már vagy fél órája böködjük a válladat és szólongatunk, hogy porciózzál már nekünk is belőle, de te csak báván átélt vagy.

30Y. „Tagjai nálunk végeztek a főiskolán, így a pécsi, de vasi kötődésű együttest tomboló lelkesedés fogadja. Lehetnének akár Londonban, vagy Varsóban, netán Los Angelesben; erős dalszövegek, kiérlelt, hatásos zenei kompozíciók jellemzik őket. Az énekes Beck Zoltán, egyetemi tanár, a mai magyar rockélet nagy egyénisége, megérint és lángra lobbant.”

Magyarán a szombathelyi buliba járók annyira lokálpatrióták, hogy akármi zene előtt térdre vetik magukat és torokba fröccsenésig szeretik, ami vasi kötődésű. „Erős dalszövegek, kiérlelt, hatásos zenei kompozíciók jellemzik őket.” Ha lesz valaha normális magyar újságíró iskola, akkor a semmitmondó, közhelyes, taknyon verést érdemlő mondatok elrettentő sorában ez biztos előkelő helyet foglal majd el. A „megérint és lángra lobbant” zárás finom homoerotikájától azonban mindjárt a laptopunk billentyűzetébe élvezünk.

Update: rekordgyorsasággal elkészültek az első NEBAM-pólók!