SCOTT ASHETON (a Stooges dobosa): Eldobtam az agyamat attól, ahogy Iggy körül nyüzsögtek a lányok. Tudod, csak üldögéltek és nézték, amint a saját taknyát eszi. Azért ezt ne írd meg, bár ez az igazság. De tudott ennél rosszabb is lenni. Egyszer láttam, ahogy felszedi a szokásos öt lányt, elvonul velük a házba, a lányok meg valósággal körberajongták: „Ó, Iggy, ó, Iggy!”
Nagyjából tizenöt perccel később értem haza, és a földön ült, egy lemezt hallgatott, és ott voltak körülötte félkörben, csak bámulták tátott szájjal. Iggy hirtelen a tenyerébe fújta az orrát, és aztán benyalta az egészet. És esküszöm, továbbra is úgy bámulták, mintha észre sem vették volna.
Innen idézve: Legs McNeil – Gillian McCain: Please Kill Me – A punkzene cenzúrázatlan története (Cartaphilus Könyvkiadó, 2009., fordította: Tomori Gábor)
